| - Változások a magyar állampolgárok horvátországi ingatlanszerzésének feltételeiben 2009. február 1-től |   |
 | |
| HÍREK/ESEMÉNYEK:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ZÁGRÁBI NAGYKÖVETSÉGÉNEK HONLAPJÁRÓL (A VÉGÉN HOZZÁSZÓLÁS „AZÉRT NEM MINDEN OLYAN EGYSZERŰ“) Változások a magyar állampolgárok horvátországi ingatlanszerzésének feltételeiben 2009. február 1-től jelentős változások történnek az EU állampolgárai és az EU-ban bejegyzett vállalatok, így a magyar állampolgárok és vállalatok horvátországi ingatlanszerzési feltételeiben. Ettől az időponttól kezdve az EU állampolgárai és vállalatai a horvát állampolgárokkal és vállalatokkal azonos feltételek mellett szerezhetnek ingatlant Horvátországban. Ez alól kivételt képeznek: • A mezőgazdasági területek (hogy mely területek tartoznak ide, azt tartalmazzák a hivatalos közlöny NN 54/94, 48/95, 19/98 és 105/99 számaiban megjelent jogszabályok). • A természetvédelmi területek (hogy mely területek tartoznak ide, azt tartalmazza a hivatalos közlöny NN 30/94 számában megjelent jogszabály). Az ügy előzménye, hogy az EU és Horvátország között létrejött és 2005. február 1-én hatályba lépett Stabilitási és Társulási Megállapodás (60. paragrafus) előirányozza, hogy négy év elteltével az EU állampolgárai a horvát állampolgárokkal azonos feltételek mellett szerezhetnek ingatlant, kivéve az előbb említett 2 ingatlan fajtát. Ennek a kötelezettségének tett eleget a horvát kormány, amikor az elmúlt év végén a horvát parlament elé terjesztette a szükséges törvényváltozás szövegét, melyet a parlament december 5-én elfogadott („Törvény a tulajdonról és más kapcsolódó jogokról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről”). Az elfogadott törvény az EU-ban bejegyzett jogi személyiségek vonatkozásában is biztosítja, hogy a horvátországi jogalanyokkal megegyező módon jegyezhetik be ingatlantulajdonukat. A törvény 2009. február 1-től közvetlenül (tehát végrehajtási utasítás nélkül) hatályos. Az elmúlt években a magyar állampolgárok kétféle módon szerezhettek ingatlant Horvátországban: • Magánszemélyként, de ebben az esetben államigazgatási engedélyezési eljárást követően válhattak az ingatlan tulajdonosává. A gyakorlat szerint ez az eljárás akár évekig is elhúzódhatott. • A magyar állampolgárok (esetleg horvát állampolgárral vagy más ország állampolgárával együtt) vállalatot alapítottak és a vállalat vásárolta meg az ingatlant. Ez az eljárás a gyakorlatban – általában - rövidebbnek bizonyult. A törvény hatálybalépését, 2009. február 1-et követően az adásvételi szerződést a területileg illetékes bíróságoknál kell benyújtani, akik csak azt vizsgálják, hogy a szerződés megfelel-e a jogi feltételeknek. Nem kötelező, de célszerű, ha a magyar állampolgárok, jogi személyiségek horvát ügyvéd bevonásával kötik meg az adásvételi szerződést, akik ismerik a vonatkozó horvát jogszabályokat, a horvát jogi nyelvezetet, az adásvételi szerződések és az engedélykérelmek jogi kellékeit. A törvény rendelkezik (5. cikkelyében) a folyamatban lévő ügyekről is, amikor deklarálja, hogy ezekben az esetekben az engedélyezési eljárást hivatalból leállítják. (Külön kérésre a benyújtott eredeti okmányokat visszaküldik). A vevőnek, vagy jogi képviselőjének, az adásvételi szerződést a kérelemmel együtt a területileg illetékes bíróságra kell benyújtania. Ugyancsak intézkedik a törvény (6. cikkelyében) a korábban az államigazgatási engedélyezés során elutasított ügyekről. Ebben az esetben a korábban megkötött adásvételi szerződést a vevőnek, vagy jogi képviselőjének a kérelemmel együtt a területileg illetékes bíróságra kell benyújtania. A törvény 3. cikkelyében rögzíti, hogy – amennyiben idegen állampolgár (ez vonatkozik az EU-s állampolgárokra és jogi alanyokra is) olyan területen szerzett ingatlant, melyet a megvételt követően állambiztonsági okokból külföldi számára elidegeníthetetlennek minősítettek, vagy öröklés útján jut ilyen minősítéssel rendelkező ingatlan birtokába, abban az esetben kártérítés illeti meg. A horvát Igazságügyi Minisztérium a következő módon készítette elő a jelentős változtatásokat: • Felhívják valamennyi bíróság figyelmét a törvényben meghatározott változásokra és a jogszabály hatályba lépésére. • Az ingatlanbejegyzés szabályairól nyomtatott tájékoztató anyagok készültek, melyek a bíróságokon igényelhetők. • Telefonos ügyfélszolgálat áll az érdeklődők rendelkezésére (horvát nyelven) a +385-62 / 72-72-73 telefonszámon. • Interneten (www.uredjenazemlja.hr) is elérhetők, horvát nyelven, a következő információk: o A bíróságok illetékességi területe, címük, munkaidejük o Milyen dokumentumok szükségesek a tulajdonváltozás bejegyzéséhez o Milyen adatokat kell tartalmaznia a benyújtandó kérvénynek o Kataszteri lap (ellenőrizni lehet, hogy az eladásra megmutatott ingatlan megfelel-e az adásvételi szerződésben bemutatott adatoknak) o Tulajdonosi lap (mely tartalmazza a tulajdonos személyét, az ingatlan adatait, a tulajdonosi jogokat korlátozó bejegyzést, adatokat az ingatlant érintő folyamatban lévő ügyekről o Külön linken lehet ellenőrizni, hogy egy adott adásvételi szerződés ügyintézése hol tart. Fontos tudni, hogy Horvátországban az ingatlan vonatkozásában két nyilvántartás létezik, melyek egyesítése még folyamatban van: • Kataszter, mely leírását adja az ingatlannak, a földterületnek, és a rajta, illetve alatta tartósan meglévő ingatlanoknak, az ingatlan felhasználási céljának (pl. szántó, erdő, lakóház). A dokumentum nem mértékadó a tulajdonos vonatkozásában, melyre a tulajdoni lap szolgál. • Tulajdoni lap, amely négy részből áll: A) az ingatlan elhelyezkedése, B) a tulajdonos adatai, C) tulajdonosi jogokat korlátozó bejegyzés (pl. hitel), D) széljegyzet a folyamatban lévő ügyekről. HOZZÁSZÓLÁS: „AZÉRT NEM MINDEN OLYAN EGYSZERŰ“ Természetesen az EU-s tagállamokból érkező vásárlók mellett talán mi, az ingatlanközvetítők örültünk legjobban annak, hogy 2009. február 1-én, közvetlenül hatályba lépett a „Törvény a tulajdonról és más kapcsolódó jogokról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről”, amely alapján az EU-ban bejegyzett jogi és természetes személyek vonatkozásában is biztosítja, hogy a horvátországi jogalanyokkal megegyező módon jegyezhetik be ingatlantulajdonukat. Így végre, gondolták Önök és mi is, gyorsabban és lényegesen leegyszerűsítve lehet bejegyezni az ingatlanjogot az illetékes telekkönyvi hivatalban. Sajnos, a vásárlás és a törvény által adott bejegyzési joggal való élés között van egy kis rögös út is. Talán azzal kezdeném, hogy 2009. január 1-én még egy újabb törvény lépett hatályba, amely kihatással van az ingatlanjog bejegyzésére Horvátországban, ami úgy a horvát, mint a külföldi ingatlanvásárlót is érinti. Ez a törvény az „OIB”-bal, vagyis a „Személyi azonosító számmal” kapcsolatos. Mondhatjuk, hogy csak ezt a számot fogja használni minden illetékes szerv, adóhivatal, telekkönyvi hivatal, rendőrség, stb. Személyi azonosítási száma eddig is volt minden természetes és jogi személynek de nem felelt meg az EU-s szabványoknak. Most minden horvát természetes és jogi személy új „SZASZ”-ot kap, valamint azok a külföldi természetes és jogi személyek is, akik igazolni tudják, hogy a Horvát államnak érdeke az adott személyt nyilvántartásba venni, miután szeretné valamilyen adókötelezettségét bizonyítani az állam felé. Általában az ember nem igazán szeret adót fizetni, de mivel szeretné bejegyezni ingatlanját az illetékes telekkönyvi hivatalnál, ezért adót fizet, kap egy rendszer besorolási számot, amelynek az alapján majd megkapja a „SZASZ”-ot, vagy esetleg kérvényezi ennek mielőbbi megszerzését, személyesen vagy felhatalmazott által. Tehát az ingatlanok bejegyzésénél szükség van a „SZASZ”-ra is, e szám nélkül az ingatlan vásárlása csak széljegyzetként tud beírásra kerülni a telekkönyvi hivatalban. Mivel a jövőben se tud külföldi személy természetvédelmi és mezőgazdasági területet vásárolni Horvátországban, ezért szükséges még egy igazolást mellékelni a megvásárolt ingatlan besorolásáról. Azoknak a külföldi természetes és jogi személyeknek, akik 2009. február 1-je előtt kötöttek ingatlan adásvételi szerződést és még nem kapták meg a Minisztérium hozzájárulását az ingatlanjog bejegyzésére, ingatlan besorolási igazolással kell bizonyítaniuk, hogy ingatlanjuk az adásvételi szerződés keltezési dátumán (közjegyzői ellenjegyzés napján) az építési övezetben helyezkedett el. Mindezek megszerzése után a területi illetékes telekkönyvi hivatalok már tényleg csak azt vizsgálják, hogy a szerződés megfelel-e a jogi feltételeknek. Tehát út van, és ha rögös is, de járható. Tisztelettel Farkas Gyula Állami vizsgával rendelkező ingatlanközvetítő „Mirakul” minősített ingatlan iroda, cég felelőségi biztosítással, Tisno, Horvátország Cikk szlogen: „Ha mindez értelmetlen lenne és „rögös” az út Ne legyen lusta, látogassa meg a Mirakult.” Képek: Figyelem: Képre kattintani hogy nagyobb legyen a kép  | |
 |
HORVÁTORSZÁGI INGATLANKÖZVETÍTÕ IRODA |
english | magyar | hrvatski | e-mail | sitemap |
designed and developed by web IT